Elméleti követelmény
(első gyermekfokozattól első danig)
1. A karate meghatározása
Okinawából és
Japánból származó küzdőművészet. Állások, ütések, rúgások és védések rendszere.
2. Mit jelent a karate és mire utal ez?
Üres kezet
jelent. Ez a zen buddhizmusból származó szellemi ürességre utal, amely szerint
a karatékának belül üresnek kell lennie. A japánok szerint ez jelenti az
alázatosságot, egyenességet, szellemi felfogóképességet. Ez segíti a harcost a
küzdelemben (mizu no kokoro).
3. Ki a modern karate megteremtője?
Gichin
Funakoshi (sensei) 
(1868-1957)
4. Kik voltak Funakoshi mesterei, és
milyen küzdőművészetet tanult?
Matsumura 
, Azato 
és Itosu 
. Az okinawa-te két alapvető irányzatát, a
naha-te (naha kéz) és a shuri-te (shuri
kéz) harcművészetet tanulta.
5. Mikor és honnan ment Funakoshi Japánba, mikor
és hol tartotta az első karate bemutatókat?
A mester
1915-ben érkezett Japánba az okinawai Shuri tartományból. 1915-ben Kyotóban,
illetve 1922-ben, Tokióban tartotta az első bemutatóit.
6. Mi a karate öt fő eleme, amelyekkel rendelkeznie
kell a karatékának?
1.
Jellem 2. Tisztelet 3. Szorgalom 4. Önuralom 5. Akaraterő
7. Mi a shotokan?
A világon a
legelterjedtebb karate stílus. A név Funakoshi mester 1936-ban, Tokióban
megnyitott első dojojára (edzőtermére) utal, amelynek ez volt a neve. Maga a
név Funakoshi költői nevéből származott (sho-erdei fenyő, to-hullám, kai, ami
később kan-ra módosult - iskola, azaz „hullámzó fenyő iskola”).
8. Ki a shotokan hazai megteremtője, mikor kezdődött itthon a képzés?
Antal János
sensei (8. dan); 1974-ben indultak az első edzések a Mélyépterv SC-ben.
9. Ki és mikor alapított a Nemzetközi Fudokan
Szervezetet?
A nemzetközi
Fudokan szövetséget - /ITFKF/ - Shinam Dr. Ilija Jorga 10. danos mester alapította meg 1980-ban, Belgrádban.
10. Honnan került a karate Japánba?
India – Kína –
Okinawa – Japán
11. Mi a karate célja?
„A karate
célja nem a győzelem, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem
fejlesztése” (G. Funakoshi)..
12. Melyek a shotokan és fudokan stílus
jelképei?
A shotokan
szimbóluma a felkelő nap és a tigris, a fudokan jelképe a sas.
13. Kik a shotokan legjelentősebb alakjai?
G. Funakoshi mester, a
modern karate megteremtője (5. dan), a stílus megalapítója;
Yoshitaka
Funakoshi, egyes források szerint a stílus első megújítója, a mawashi geri és
kekomi bevezetője;
Masatoshi
Nakayama, a karate versenyek megteremtője (9. dan), 1987-ig a JKA vezetője;
Hirokaru
Kanazawa, az SKI (Shotokan Karate International) megteremtője (10. dan);
Hidetaka
Nishiyama, a JKA legjelentősebb nem Japánban élő tagja, a Fudokan szellemi
atyja (10. dan) (2008. november 7-én hunyt el);
M. Sugiura a
JKA jelenlegi vezetője (9. dan);
T. Asai az
IJKA vezető instruktora (9. dan);
Dr.
Ilija Jorga, a Fudokan stílus létrehozója
(10. dan).
14. Mi az övfokozat?
Jutalom az
elvégzett munkáért, serkentés a további munkára. A technikai és szellemi szint
jelölése.
15. Kik a legjelentősebb külföldi mesterek a
shotokan stílus különböző iskoláiban?
Japán: Soji,
Tsujama, Mori, Sawada, Osaka;
USA: Kanazawa,
Nishiyama, Ozawa, Okazaki;
Anglia:
Enoeda, Azano;
Franciaország:
Kase;
Svájc:
Sugiyama;
Ausztria:
Fujinaga (már elhunyt), Kawazoe;
Németország:
Tanaka, Ochi, Asai;
Olaszország:
Shirai, Miura;
Brazília:
Uchiage;
Jugoszlávia:
Dr. Ilija Jorga, Dusan Dasic.
16. Nevezd meg a fő karate stílusok megteremtőit!
shotokan:
Gichin Funakoshi
wado-ryu:
Hironori Otsuka
goju-ryu:
Chojun Miyagi
shito-ryu:
Kenwa Mabuni
kyokushinkai:
Masutatsu Oyama
17. Melyek a magyarországi fő karate stílusok?
JKA shotokan,
SKI shotokan, fudokan, sankukai, Hayashi-ha shito-ryu,
Isshimi shito-ryu, goju-ryu, goju-kai, kushi-do, wado-ryu, wado kai,
kyokushinkai.
18. Melyek a karate mozgások fő csoportjai?
Kihon –
alapiskola
Kata –
formagyakorlat
Kumite –
küzdelem
Tameshiwari –
töréstechnika.
19. Mik a karate technikák fő csoportjai?
Ütések,
védések, csapások, söprések, rúgások, esések, állások.
20. Melyek a kötött formájú páros gyakorlatok?
Gohon-ippon-,
sanbon-ippon-, kihon-ippon kumite.
21. Melyek a szabad formájú páros gyakorlatok?
Jiyu-ippon-,
jiyu-, shiai kumite.
22. Sorold fel a katák fajtáit példákkal!
Tanuló katák: Taikyoku 1-6., Heian 1-5.;
Haladó katák: Bassai dai, Kanku dai, Tekki 1.; Taiji
1-3., Heian oikumi
Mester katák: Jion, Jitte, Jiin, Hangetsu, Empi,
Tekki 2-3., Bassai sho, Kanku sho, Nijushiho, Sochin, Meikyo 1-3., Unsu,
Gankaku (Gangaku), Chintei, Gojushiho dai, Gojushiho sho, Wankan,
Washinoma(y?), Kanku oikumi, Kaminari, Setsuyama stb.
23. Mi a kata jelentősége a karatéban?
A kihonban
szerzett ismereteket közelíti a harchoz. A nem versenytechnikákat is
gyakoroltatja. A védő és támadó mozdulatok folyamatosságát, harmóniáját
alakítja ki. Technikai tökéletességre nevel, a gyorsaság, erő, egyensúly és
időzítés egységét teremti meg. Különböző irányokban, változó lépésekkel,
bonyolult egyensúlyi helyzetekben, más-más ritmussal, mozgás közben
gyakoroltatja a tiszta technikát. Rövid időtartam alatt sok karate technikát
alkalmaz, a test valamennyi izmát, izületét átmozgatja. Egyesíti magánban a
karate lényegi vonásait: erő-összpontosítás – kime, - légzéstechnika – hara; -
stabil egyensúly; tökéletes technika, tisztelet, önbizalom.
24. Melyik küzdőművészet
számít a karate ősének? Ki volt az első
ismert alakja?
Az indiai varjanustri, melyet
Bodhidharma (Darumra Taishi) vitt
Kínába 520 körül, ahol egyes források szerint megalapította a Shaolin
szentélyt, majd kolostort, amely a későbbi kung-fu szülőhelye lett.
25. Mi volt Funakoshi mester sírfelirata,
hogyan magyarázható ez?
„Karate ni
sente nasi” – A karatéka sohasem támad először. A karatéban nincs előnye a
támadónak.
26. Mi a „Mizu no kokoro”?
A karate
pszichikai alapelveinek egyike. Jelentése: „víztükörszerű tudat”. A tudatnak
olyan nyugodtnak kell lennie, mint a sima víztükörnek, mert a víz ilyenkor
minden tárgyat olyannak tükröz vissza, amilyen az valójában. Ha tudatunk ebben
az állapotban van, az ellenfél mozdulatait mind fizikailag, mind pszichikailag
azonnal és pontosan tudjuk érzékelni. Ekkor akár védekező, akár támadó
reakciónk megfelelő lesz.
Ha a víz
felszínét megzavarjuk, akkor a tükörképek eltorzulnak. Azaz, ha a tudatunkat
megzavarjuk akár a védekezés, akár a támadás gondolataival, nem tudjuk
megfelelően érzékelni az ellenfél szándékait. Nem érzékeljük megfelelő időben
az ellenfél akcióját, támadását, nem tudjuk kivédeni azt, illetve megelőzni.
27. Mi a „Tsuki no kokoro”?
A karate
pszichikai alapelveinek egyike. Jelentése: „holdfényszerű tudat”. Azt jelenti,
hogy a tudat az ellenfél minden mozdulatára terjedjen ki, mint ahogy a holdfény
is egyenletesen ragyog be mindent.
Ebben az
esetben tudatunk észleli az ellenfél testének minden rezdülését, észreveszi a
rést a védekezésében , amelyet azonnal ki lehet használni. A felhők, amelyek
eltakarják a holdat, a hasonlatban az idegességet, a figyelem elterelődését
jelképezik.
Ezek
megzavarják az ellenfél mozdulatainak érzékelését, értékelését, lehetetlenné
teszik a pontos helyzetfelismerést, valamint a megfelelő technikák
alkalmazását.
28. Mi a jelentősége a tudat és akarat egységének
a küzdelemben?
Az ellenfél mozdulatainak és szándékainak
felismerése és helyes értelmezése után csak megfelelő küzdőszellemmel
végrehajtott technika eredményez hatásos akciót. A cselekvési akarat az a döntő
tényező, amely az ismereteket tettekre váltja, a képességeket aktivizálja.
29. Mi a „kime”?
A kime az
energiák fókuszba gyűjtése egy adott pillanatban egy adott célra (ki = erő, me
= fókuszba gyűjtés). Ez nem csupán a fizikai erő koncentrálását jelenti, hanem
szellemi-lelki koncentrációt is. Az összpontosítás időtartama nagyon rövid. A
kime során a légzés szabályozására is ügyelni kell, a találat pillanatában a
levegőt erőteljesen ki kell fújni (kiai). Ekkor a test összes izma megfeszül, a
test minden ereje egy pontban összpontosul. Ez a maximális erőkifejtés csak
pillanatnyi, ezt követi az izmok ellazulása. A levegőt azonnal be kell szívni,
és fel kell venni a megfelelő testhelyzetet a következő technika
végrehajtásához. Mindezt nem tudjuk végrehajtani az erő-összpontosítást segítő,
megfelelő lelkiállapot nélkül. Ha a kime nem megfelelő, a technika hatástalan
marad, az erőfeszítés kárba vész.
30. Mi a „kiai” szerepe a karatéban?
A kiai rövid,
a kime pillanatában az izomzat összerándulása következtében keletkezett, a
kipréselt levegő által keltett hang. Célja: az erő-összpontosítás elősegítése,
az ellenfél megfélemlítése, a saját harci szellem fokozása, az izmok
megfeszítése a támadó technikák nagyobb erejű végrehajtása, illetve a kapott
találatok könnyebb elviselése céljából.
31. Mi a „zanshin”, és mi a szerepe a karatéban?
A zanshin
jelentése: tökéletes befejezés, ami egyben lehetőség az új technika
elkezdésére. Tulajdonképpen a technikák végrehajtásával járó lelki koncentráció
kifejeződése. A kata nem az utolsó mozdulatnál ér véget, hanem a szertartásos
üdvözlésnél, ebben az esetben ez jelenti a zanshint. Küzdelemben a zanshin azt
jelenti, hogy a kimével végrehajtott technika után visszatérünk a kiinduló
helyzetbe, felvesszük az eredeti küzdőállást, küzdő távot, amivel kikerülünk az
ellenfél hatóköréből. Az izmok elernyesztése és a levegő beszívása után így új
lehetőség nyílik egy újabb támadásra vagy egy másik ellenfél elleni harcra.
32. Mi az erő-ellenerő szerepe a karatéban?
Minden erővel
szemben ellentétes irányú, azonos nagyságú erő hat. Ez a fizikai törvény a
karatéban is érvényesül. Ütésnél pl. a visszahúzó másik kéz (hikite), valamint
a talajnak feszülő támasztó láb többlet erőt eredményez. Ez az elv összetett
formában is érvényesül: amikor a kéz eltalálja a célt, az ütés következtében
keletkező lökés ereje a testen át a hátsó, illetve támasztó lábba jut, mely a
padlón támaszkodik stabilan a sarok lenyomásával, innen visszajut az ütő kézbe,
növelve az ütés erejét.
33. Mi az erőkoncentráció szerepe a karatéban?
Minden fizikai
munka végzéséhez szükség van az erő koncentrálására. Az átlagon felüli erő
kevésre képes, ha megoszlik, a relatíve gyengébb, de fókuszált erő legyőzheti
azt. Leegyszerűsítve: a megfelelő időben és helyen alkalmazott erő-összpontosítás.
Fontosabb elvei a következők: minél rövidebb idő alatt alkalmazzuk az ütőerőt,
annál hatásosabb. Nagyon fontos a karatéban az erőkoncentráció időtényezője,
ugyanis így lehet gyorsan váltani egyik technikáról a másikra. Minél több izom
jön működésbe az adott mozdulat végrehajtásakor annál nagyobb az erő
koncentrációja. A csak kezek és lábak által kifejtett erő aránylag kicsi, ezért
az egész test izomerejét fel kell használni oly módon, hogy az erő a találat
pontjában koncentrálódjon (seiken, koshi, kakato, sokuto stb.). Az erő
összpontosítása nem a test összes izmának egyidejű működésétől, hanem az izmok
működésének megfelelő sorrendjétől függ. A has és medencetáji izmok igen
erősek, de lassúak, míg a végtag izmok gyorsak, de gyengék. Izomkoncentrációnál
először a lassú hasi és csípőtáji izmokat kell működésbe hozni, majd az erőt a
találati pontba a már lendületbe hozott gyors végtagokon keresztül kell
juttatni. Ezzel magyarázható az a karatéban elterjedt mondás, miszerint először
a csípő mozdul és azután a kezek, vagy lábak. A jól edzett, erőteljes,
robbanékony izomzat előfeltétele a karate tanulás eredményességének. Az
elméleti ismeretek gyenge fizikum mellett semmit sem érnek. Hatásos és
erőteljes technikák csak a megfelelő izmok koordinált, harmonikus
működtetésétől várhatók. A felesleges izommunka hasztalan erőpocsékolás,
görcsössé, lassúvá teszi a mozdulatokat, akadályozza a helyes kivitelezést.
Viszont a szükségtelen izmok elernyesztése sohasem jelentheti a készenlét
megszűnését.
34. Miért fontos a helyes légző technika
alkalmazása a karatéban?
A mozdulatok
végső pillanatban alkalmazott rövid, erőteljes, a hasizmok összerándulásával
járó kilégzés (hara) segíti az izmok hirtelen megfeszítését, míg az utána
következő belégzés az izomzat elernyesztését. A belégzés mindig teljes legyen,
kilégzéskor viszont kb. 20 % levegő maradjon tüdőben, mert a teljes kilégzés a
testet ernyedtté, s így védtelenné teszi.
35. Miért fontos az egyensúly a karatéban?
Az egyensúly
megtartásának különös jelentősége van a kombinációk során. Miközben az egyik
technikáról a másikra váltunk, automatikusan lehetőséget teremtünk az
ellenfelünknek, hogy kibillentsen egyensúlyunkból bennünket. Az egyensúly
megőrzésének alapja a megfelelően kivitelezett technika, testtartás, és a
stabil állás. Az egyensúlyból kibillenünk, ha a sarkunk felemelkedik a földről,
ha túlságosan előre dőlünk, ha vállból túl nagy erőt fejtünk ki, vagy ha a rúgó
lábat nem rántjuk vissza a mellkashoz a leengedés előtt. Az egyensúly megőrzése
főleg a rúgótechnikánál fontos, amikor a test csupán egy ponton van
alátámasztva (a tartó lábon). Jó egyensúlyi helyzet eléréséhez az alátámasztási
pontokat (a lábakat) minél jobban el kell távolítani egymástól, s a test
súlypontját (a csípőt) süllyeszteni kell. Ennek a követelménynek ellentmond,
hogy az egymáshoz közel lévő lábak és a magasan tartott súlypont tesz képessé a
gyors helyzetváltoztatásra. Van tehát egy pont, melyen túl a stabilitás
érdekében nem érdemes menni. Ugyanígy a térdben behajlított tartóláb több
lehetőséget nyújt az egyensúly megőrzésére, a túlzott térdhajlítás viszont
erőtlenné teszi a rúgást.
36. Mi a sen no sen?
A sen no sen olyan megelőző, azaz
első szándékú támadást jelent, amikor támadó szándékunkat közvetlenül az
ellenfél tudomására hozzuk. Ilyenkor a támadás indítása nagy gyorsasággal
történik, ez kezdeményező pozíciót jelent. Fontos az időzítés, sok múlik a
ritmuson és a tempón is. A megfelelő küzdőtávolság létrejöttekor azonnal,
habozás nélkül kell támadni.
37. Mi a go no sen”?
A go no sen
reakció az ellenfél támadására, alkalmazkodás hozzá védéssel és azonnali
ellentámadással. Jelenti még a küzdelemben a kezdeményezés magunkhoz ragadását.
A go no sen nem defenzív (védekező) karatét jelent, ugyanis ilyenkor az
ellenfelet nemcsak akcióra bírjuk, hanem olyan mozdulatokra ösztönözzük,
amelyeket a magunk előnyére ki tudunk majd használni, és így saját ritmusunkkal
döntő technikát tudunk alkalmazni. Nagyon sok függ a helyes, az igazi
küzdőszellemtől (kihaku).
38. Mi a tai no sen?
A tai no sen támadás, mielőtt az ellenfél
támadna. A támadási szándék felismerése a támadó mozdulat elindítása előtt és
az ehhez kapcsolódó megelőző támadás.
39. Sorold fel Funakoshi mester öt jó tanácsát,
mely egyben a SHOTOKAN karate esküje
is!
Törekednünk
kell személyiségünk fejlesztésére.
Hűek leszünk
tanulmányaink szelleméhez.
Bátornak és
állhatatosnak kell lennünk.
Nagy
fontosságot kell tulajdonítanunk az etikettnek.
Ébernek kell
lennünk az ostobasággal szemben.
40. Sorold fel a pont megítélésének feltételeit!
Jó forma;
sportszerű viselkedés, erős végrehajtás; zanshin; helyes időzítés; jó távolság.
41. Mikor ítélhető sanbon, nihon, ippon?
Sanbon: jodan rúgás ; dobás, illetve ashi barai
után földre került ellenfélen pontszerző technika végrehajtása.
Nihon: chudan geri; ellenfél egyensúlyából történő kibillentése
utáni pontszerző technika; kéztechnikák kombinációja. Végrehajtása; az ellenfél
hátára pontszerző technika végrehajtása.
Ippon: jodan– chudan tsuki, uchi;
42. Mi a szerepe az erő és a sebesség
kölcsönhatásának a küzdelemben?
A karate
technikáinak ereje elsősorban a találat pillanatában bekövetkező maximális
izomkoncentrációhoz szükséges időtartamtól függ. Azonos feltételek esetén a
nagyobb sebesség nagyobb erőt is eredményez. Nagyobb sebesség érhető el, ha
megnő a felgyorsítás útja, ezért a rúgásnál a láb behajlítva induljon, és a
találati pontba teljesen kinyújtva érkezzen. Minél hosszabb a láb útja, annál
nagyobb sebességre képes felgyorsulni, s így ereje is megnövekszik. A tömeg
adott, döntő viszont a sebesség, mely négyzetesen számít. A célba csapódásnál a
mozgási energia, deformáló energiává alakul,
és elnyelődik a találati felületen. Az erő és a sebesség növelése
érdekében hirtelen és előkészítés nélküli mozdulatokat gyakorolva tudjuk csökkenteni
a reakcióidőt és növelni a mozdulat sebességét.
43. Miért
fontos a küzdelemben a merőleges találati szög és a kis találati felület?
Merőleges
találati szög: bár az elcsúszó találat az ellenfél ruháján nagyot csattanva
gyakran megtéveszti a versenybírókat, nagy mértékben veszít hatásosságából, hiszen a becsapódási energia egy része
átalakul mozgási, - (az elcsúszás útja) illetve súrlódási-energiává. Az energia
átalakulás optimális hasznosulási szöge 90o. Kis találati felület:
az átalakuló erő fordítottan arányos a találati felülettel, ezért a technikát
pontszerűen célozva, koncentráltan kell bevinni. Ütésnél pl. csak az ún. seiken
(a mutató és középső ujj bütyke), nem pedig az egész ökölfelület közvetíti az
erőt.
44. Melyek a
küzdőmozgás és a sikeres harc alapfeltételei?
A
testtartás,
mely könnyed, rugalmas és mozgékony. Lehetővé teszi a gyors reagálást, a támadó
vagy védő technika azonnali végrehajtását (jiyu-kamae). A törzs hanmi
helyzetben, a gerinc függőleges, a fej egyenes. A csípő képes gyorsan
süllyedni, emelkedni, előre, hátra vagy oldalra hirtelen elmozdulni. Az elöl
lévő kéz enyhén hajlítva védi a
törzset, bordákat, az ököl az ellenfél
arcára céloz. A hátsó kéz a gyomorszáj előtt, az ököl az ellenfél gyomrára
mutat. Az állás laza, alkalmas a hirtelen lépésre, helyváltoztatásra. A térdek enyhén hajlítottak, az első lábfej
kissé befelé mutat. A lábak
egyenletesen viselik a testsúlyt, a talpon és a lábujjakon érezhető a
robbanékony erő. A sarkak és a padló közt „papírlapnyi” hézag (fudo-dachi). A távolság
az, melyből kiindulva egy lépéssel az ellenfél előtt vagyunk – lépéselőny-, egy
ütéssel előbb döntő találat érhető el, vagy egy lépéssel a támadás előtt
biztonságos helyzetbe kerülhetünk. Függ a testi adottságoktól is és az egyén
technikájától is. Az ideális távolság, hogy az ellenfélhez elég közel, attól
mégis megfelelő távolságba legyünk, tehát ellenfelünk ne tudjon támadni, ugyanakkor mi támadásunkkal
elérhessük (maai). A tekintet vagy a szemek helyzete. Az ellenfelet egészében kell látni. Nem helyes a
szemébe nézni, vagy a lábát figyelni, hanem minden mozdulatát figyelemmel kell
kísérni, tetőtől talpig be kell fogni a perifériás látással, anélkül, hogy a
tekintetünk egyetlen pontra szegeződne. Ahhoz, hogy az ellenfelet pontosan felmérhessük,
a szemeket, a tekintetet egy távolabbi pontra kell fixálni, így elérjük, hogy
egész testtel látómezőnkbe kerül (me-no-tsukekata). A lehetőség felismerése. A
támadás kezdeményezésénél vagy védekezésben a technika végrehajtása
nem okoz eredményt, ha az ellenfél nem talál nyílást. Ilyen lehet lélektani
nyitottság, állás nyitottság, mozgás közbeni nyitottság. Mozgás közbeni
nyitottság elleni lehetőségek: az ellenfél technikájának kezdeti fázisa, amikor
az a támadásra összpontosít és védekezése gyenge, támadásnál az egyes támadás
védésekor vagy sorozattámadás közben cselezéskor, vagy az ellenfél
meglepődésének, elbizonytalanodásának, megijedésének vagy önbizalom-vesztésének pillanatában (wazo-o
hodokosukoki).
45. Mi az
ichibyoshi?
Ez
a bármilyen előkészítő mozdulat nélküli, egy lélegzettel való támadás.
46. Mi a
sun-dome?
Ez
a kifejezés azt jelenti, hogy a karate technikát a céllal való összeütközés
előtt megállítjuk. A maximális erővel végrehajtott technika fókuszpontja a
találati felület előtt 1-3 cm-rel legyen.
47. Ismertesd
az ippon-shobu kumite zászlójeleit!
Ippon,
waza-ari, jogai, hansoku, shikkaku, mienai, keikoku, hikiwake, kachi,
torimasen.
48. Ismertesd
az alábbi versenybírói kifejezéseket!
A
mérkőzést kezdd meg!, 30 mp. van hátra, állj!, küzdjetek tovább!, küzdjetek
újra!, bírák hozzám!, döntés, döntetlen, hosszabbítás, új mérkőzés, nem ismerem
el, leléptetés.
49. Ismertesd
az alábbi versenybírói kifejezéseket!
A
piros (aka)/kék (ao) győz, megintés, megintés kilépésért, piros(aka)/kék (ao)
elhagyta a küzdőteret, együttes találat, nem hivatalos figyelmeztetés, feladás,
versenyzők visszarendelése a kiindulási pontra, eredményes technikák, döntő technikák, két wazari, azaz ippon,
nihon, sambon.
50. Melyek a
tiltott technikák és a tiltott találati felületek?
Fejjel,
térddel, könyökkel történő támadások.
Nyitott
kezes technikák arcra, torokkal érintkező technikák, túlzott érintkezéssel
bevitt technikák tekintettel a támadott pontszerző felületre, támadás az
ágyékra, csuklóra, lábfejre, veszélyes dobások, ellenőrizetlen technikák,
ismételt közvetlen támadás karra és lábra, ismételt kilépés a küzdőtérről, vagy
mozdulatok, melyek nagy időveszteséggel járnak, az ellenfél céltalan megfogása,
birkózás, lökdösődés, mubobi, sérülés színlelése előnyszerzés céljából,
mindenféle eltérő viselkedés, mint sértés, ingerlés, nem kért megjegyzés,
sportszerűtlen viselkedés.
51. Miért
karate-do?
A
karate-do, ahogy erre a Funakoshi mestertől származó idézet is felhívja a
figyelmet, több, mint sport, több, mint egyszerű testmozgás. Ez (egy) életmód,
(egy) szemlélet, tulajdonképpen egy, a harcművészeten keresztül gyakorolt
szellemi út. Erre utal a karate-do fogalma – hangsúlyozva, hogy a DO azt
jelenti: ÚT, pontosabban az az ÚT, amit az ember élete során bejár (a
harcművészet szellemi és fizikai útján).
Ahogy
gondolkodik, és ahogy ez a gondolkodás a cselekvéseiben megnyilvánul. Aki a
karate-dot gyakorolja, annak megnyilvánulásaiban a karate-do alapelveit-
jellem, tisztelet, szorgalom, önuralom, akaraterő – kell minél jobban
érvényesítenie.
Így
a gyakorlás nemcsak az edzőteremben végzett munkát jelenti, hanem hatnia kell
az élet minden területére is. A test edzése és a jellem formálása összefügg. A
rendszeres fegyelmezett gyakorlás javítja a koncentráló képességet, az
odafigyelést, a kitartást, így a karatéka a munkában, a tanulásban jobb
eredményeket érhet el. „Akiben rend van, az rendet hoz létre maga körül” –
mondta Konfucius. Minél inkább megvalósítja valaki ezeket az alapelveket, annál
inkább fog hatni környezetére is. A DO jelent még módszert is, azt a módot,
ahogy maga a karate-do hat. Karate, szó szerint üres kéznek fordítható, és
természetesen utal arra, hogy ez (általában) fegyvertelen küzdőművészet.
52. Mit jelent
a kara?
Az
első írásjegy, a KARA egyszerűsítve úgy fordítható, hogy üres(ség). Ez a
kifejezés a Zen-buddhizmus legfontosabb fogalma. Azt jelenti: „üres(nek)”
lenni, előítéletektől mentesen úgy tekinteni a dolgokat, „ahogy vannak”,
képesnek lenni „kiüresedni”, megszabadulni a sokszor rossz beidegződéstől,
mindig készen állni új ismeretek befogadására, más nézőpontokból megvizsgálni
ugyanazt a problémát. A karate-do esetében ez a fajta üresség az
eszköztelenségre is utal: ahhoz, hogy a karate-dot gyakoroljuk, az előbb
említett alapelveket érvényre juttassuk, nincs szükségünk semmire, nem kell
semmilyen különleges képesség, semmilyen speciális dolog, csak saját magunk. A
fegyverhasználat, átvitt értelemben bármilyen eszközhasználat vagy képesség
hangsúlyozása függőséget eredményez(het). De az üresség az egyensúly, a
harmónia megteremtésének a módszere lehet. A karate-do azonban nemcsak egyfajta
elvont elméleti filozofálgatás, hanem egy olyan testedzés is, ami lehetővé
teszi, hogy megőrizzük, sőt fejlesszük a rugalmasságunkat, gyorsaságukat,
erőnket, állóképességünket, vagyis mindazt, ami a modern értelemben vett
egészséghez tartozik.
53. A négy fő
stílus ismertesése
Shotokan
ryu
(shoto iskola) – stílus, amit Gichin Funakoshi mester teremtett. Shoto az
„erdei fenyők hullámzását” jelenti, álnév, amellyel Funakoshi mester aláírta a
kalligrafikus (szépírási) műveit, ugyanis a költészet és a szépírás
szenvedélyes szakértője volt. A shotokanban a
küzdőállások hosszúak, a testsúly mélyen van, a mozdulatok gyorsak és
erőteljesek,
Wado
ryu
(„a béke útja, vagy japán út”) a Hironori Otsuka mester által létrehozott
stílus. Magas pozíciók, gyors, köríves és kitérő mozdulatok jellemzik, amelyek
elősegítik a küzdelmet.
Goju
ryu
– a „goken” – erős ököl, illetve a „juken” – gyenge ököl (rugalmas). Ezt a stílust
Chojun Miyagi teremtette meg. Lassú és erős, heves izomfeszítések jellemzik a
mozdulatokat. A goju ryu intenzív fizikai edzéseket igényel. Az idők folyamán
ez a stílus változott a legkevésbé, megőrizve sok eredeti sajátosságot.
Shito
ryu
– két ideogramma, amelyek két mester, Itosu (shuri-te) és Higaona (naha-te),
nevét őrzik. E stílus megteremtője Kenwa Mabuni, aki a művészetét e két nagy
mestertől tanulta. Könnyed és elegáns mozdulatok jellemzik, amelyekben kiemelik
az izmok erős feszességét, továbbá a test súlypontja magasan van elhelyezve
(magas pozíciók).
(1868-1957)